Bevezető 

Ez a program a többi programelem lyukacskáit szeretné betömni. Olyan ötletek kerülnek ide, amelyek a nagy programba nem fértek bele. Csupa olyan dolog, amelyek segítenek egyes embercsoportoknak, de nem kerülnek pénzbe (vagy csak nagyon kevésbe), megvalósításukhoz leginkább csak az akarat kéne. Ennek megfelelően nem itt kell keresni pl. a magyar oktatást, egészségügyet vagy mezőgazdaságot megváltó nemzetstratégiai jelentőségű programpontokat. Jelszó: Low effort High impact. 

Alapelv 

A kis dolgok programjának alapelvét egy történeten keresztül szeretném bemutatni, amit még Szatmáry Zoltán professzortól (aki 1990-ben volt a KFKI főigazgatója) hallottam egyetemista koromban, majd amikor ott dolgoztam, magam is tapasztalhattam az alap problémát: 

A KFKI területét úgy érdemes elképzelni, mint egy magas fallal körülvett nagy erdős területet, ahol az épületek olyan össze-vissza helyezkednek el, mintha egy óriás zsákjából potyogtak volna ki. Az utak köztük meg, mintha egy óvodást kértünk volna meg, hogy kösse össze a házikókat. A környezet kellemes és szép, az elrendezés pedig szerintem nagyon hangulatos. Ha ebédelni kell menni, akkor kicsit kanyargunk a fák között, hol mókust látunk, hol valami énekesmadarat. Viszont ha a legrövidebb idő alatt kell eljutni az egyik épülettől a másikhoz, akkor bizony át kell vágni az erdőn, és ha sokan vágunk át ugyanott, akkor bizony letapossuk a füvet. 

A korábbi vezetés erre a problémára egy sor ellenintézkedéssel válaszolt, kitették a fűre lépni tilos táblákat, amit vagy észrevettek az emberek vagy inkább nem, de sok foganatja nem volt, az biztos. Sövényt ültettek, amire az emberek azzal reagáltak, hogy átjárókat tapostak bele. Korlátokat raktak a kritikus helyekre, ami már kicsit hatásosabb volt, ezeket már meg kellett kerülni az embereknek. Volt, aki jobbról került volt, aki balról, így egy helyett már két helyen taposták le a füvet, de eredményként könyvelhető el, hogy az eredeti ösvényen újra kihajthatott. 

Amikor a főigazgatói székbe került Szatmáry prof., egy másik megoldást választott. Ahol az emberek átjártak, oda vitetett egy rakat beton járólapot, és a korlát árának a feléből csináltatott egy ösvényt, amin a dolgozók átsétálhattak. Probléma jó időre letudva: az emberek szabályozottan mennek ide-oda, a füvet sem kell újraültetni, és a korlátok / táblák árát is lehet értelmes dolgokra fordítani, pl. ültetni pár virágot az ösvény mellé.

A ma Magyarországa már rég túllépett a fűre lépni tilos táblákon, már ki vannak taposva az átjárók a sövényben a korlátok mindkét oldalán, sőt már biztonsági őrök vigyázzák a korlátokat, sokszor némi baksisért maguk segítik az átmászást (ezt máshol korrupciónak hívják), és ráadásul számtalanszor látni, hogy annak a néhány törvénytisztelő szerencsétlennek az életét keserítik, akik megpróbálják a kijelölt kerülő úton elérni a céljukat.

Vágyom rá, hogy egy olyan Magyarországon élhessek, ahol ösvény épül két „pont” közé, ha az egyikből a másik törvényesen elérhető, és a biztonsági őrök azért vannak, hogy segítsenek átkelni az ösvényen. Természetesen a tiltott célok irányába indulókat továbbra is szankcionálni kell, de ha egy cél legális, akkor legyen oda könnyű út. Ezzel a korrupció is értelmét veszti, és a polgár is azt érzi, hogy jó itt élni. 

 

Programpontok

1. Hivatali működés

Az átlagember az „állammal” különféle hivatalokon keresztül találkozik, amikor ügyeket kell intéznie. Ezen ügyintézések alapján ítéli meg, hogy milyen is az állam. Nagyon fontos volna, néhány alapelvet bevezetni, amelyek köré szerveződik az ügyek intézése. Ezen megoldások mind az állampolgár idejével, mind pedig a hivatal idejével takarékosabban bánnak majd, mint a jelenlegi. A hivatali ügyintézés költségeire nem teszünk javaslatokat, mert azoknak természetes módon csökkennie kell, ha a dolgok egyszerűsödnek, automatizálódnak. 

2. A politikusok személyes felelősségének kiterjesztése

Ma egy átlagos munkavállalónak sokkal több felelősséget kell vállalnia a munkájával kapcsolatban, mint egy tetszőleges politikusnak. Nekik tulajdonképpen semmilyen munkájukkal kapcsolatos tettükért semmilyen felelősséget sem kell vállalniuk.

3. Oktatás
4. Autós élet

Ma Magyarországon az autós közösség leginkább a fejős tehénhez hasonlatos. Mindenért pénzt kérnek az autóstól, de nem igazán adnak érte semmit… sőt! Ennek a programnak nem témája a fizetnivalók csökkentése –hiszen tudjuk, hogy az új kormánynak is kelleni fog a pénz-, ellenben az autóbirtoklással járó hercehurcák egyszerűsítése, a folyamat biztonságosabbá tétele. A pénzért cserébe az államtól legalább jó szándékot és korrekt hozzáállást kapjon az autós! A tisztességtelen ügyeskedők dolgát pedig nehezítse meg a rendszer, pl. a lehető legrészletesebb információk rendelkezésre bocsátásával! 

5. Az oldtimeres világ problémái

Még nincsenek programpontok hozzáfűzve ehhez a kategóriához.

6. Egyéb ötletek

Javaslat beküldés

0/∞
A beküldött javaslattal kapcsolatban ezen az email címen fogjuk tudni tartani a kapcsolatot Önnel.
Jelölje be a négyzetet, ha az adatvédelmi nyilatkozatot elfogadja.
Copyright © Mindenki Magyarországa Mozgalom 2022 - Minden jog fenntartva - Adatvédelmi nyilatkozat