Ez a program a többi programelem lyukacskáit szeretné betömni. Olyan ötletek kerülnek ide, amelyek a nagy programba nem fértek bele. Csupa olyan dolog, amelyek segítenek egyes embercsoportoknak, de nem kerülnek pénzbe (vagy csak nagyon kevésbe), megvalósításukhoz leginkább csak az akarat kéne. Ennek megfelelően nem itt kell keresni pl. a magyar oktatást, egészségügyet vagy mezőgazdaságot megváltó nemzetstratégiai jelentőségű programpontokat. Jelszó: Low effort High impact.
A kis dolgok programjának alapelvét egy történeten keresztül szeretném bemutatni, amit még Szatmáry Zoltán professzortól (aki 1990-ben volt a KFKI főigazgatója) hallottam egyetemista koromban, majd amikor ott dolgoztam, magam is tapasztalhattam az alap problémát:
A KFKI területét úgy érdemes elképzelni, mint egy magas fallal körülvett nagy erdős területet, ahol az épületek olyan össze-vissza helyezkednek el, mintha egy óriás zsákjából potyogtak volna ki. Az utak köztük meg, mintha egy óvodást kértünk volna meg, hogy kösse össze a házikókat. A környezet kellemes és szép, az elrendezés pedig szerintem nagyon hangulatos. Ha ebédelni kell menni, akkor kicsit kanyargunk a fák között, hol mókust látunk, hol valami énekesmadarat. Viszont ha a legrövidebb idő alatt kell eljutni az egyik épülettől a másikhoz, akkor bizony át kell vágni az erdőn, és ha sokan vágunk át ugyanott, akkor bizony letapossuk a füvet.
A korábbi vezetés erre a problémára egy sor ellenintézkedéssel válaszolt, kitették a fűre lépni tilos táblákat, amit vagy észrevettek az emberek vagy inkább nem, de sok foganatja nem volt, az biztos. Sövényt ültettek, amire az emberek azzal reagáltak, hogy átjárókat tapostak bele. Korlátokat raktak a kritikus helyekre, ami már kicsit hatásosabb volt, ezeket már meg kellett kerülni az embereknek. Volt, aki jobbról került volt, aki balról, így egy helyett már két helyen taposták le a füvet, de eredményként könyvelhető el, hogy az eredeti ösvényen újra kihajthatott.
Amikor a főigazgatói székbe került Szatmáry prof., egy másik megoldást választott. Ahol az emberek átjártak, oda vitetett egy rakat beton járólapot, és a korlát árának a feléből csináltatott egy ösvényt, amin a dolgozók átsétálhattak. Probléma jó időre letudva: az emberek szabályozottan mennek ide-oda, a füvet sem kell újraültetni, és a korlátok / táblák árát is lehet értelmes dolgokra fordítani, pl. ültetni pár virágot az ösvény mellé.
A ma Magyarországa már rég túllépett a fűre lépni tilos táblákon, már ki vannak taposva az átjárók a sövényben a korlátok mindkét oldalán, sőt már biztonsági őrök vigyázzák a korlátokat, sokszor némi baksisért maguk segítik az átmászást (ezt máshol korrupciónak hívják), és ráadásul számtalanszor látni, hogy annak a néhány törvénytisztelő szerencsétlennek az életét keserítik, akik megpróbálják a kijelölt kerülő úton elérni a céljukat.
Vágyom rá, hogy egy olyan Magyarországon élhessek, ahol ösvény épül két „pont” közé, ha az egyikből a másik törvényesen elérhető, és a biztonsági őrök azért vannak, hogy segítsenek átkelni az ösvényen. Természetesen a tiltott célok irányába indulókat továbbra is szankcionálni kell, de ha egy cél legális, akkor legyen oda könnyű út. Ezzel a korrupció is értelmét veszti, és a polgár is azt érzi, hogy jó itt élni.
Az átlagember az „állammal” különféle hivatalokon keresztül találkozik, amikor ügyeket kell intéznie. Ezen ügyintézések alapján ítéli meg, hogy milyen is az állam. Nagyon fontos volna, néhány alapelvet bevezetni, amelyek köré szerveződik az ügyek intézése. Ezen megoldások mind az állampolgár idejével, mind pedig a hivatal idejével takarékosabban bánnak majd, mint a jelenlegi. A hivatali ügyintézés költségeire nem teszünk javaslatokat, mert azoknak természetes módon csökkennie kell, ha a dolgok egyszerűsödnek, automatizálódnak.
Javaslat: Ha egy hivatal hibát vét, abból ne származhasson kára a polgárnak vagy gazdasági szereplőnek. A hivatal vállaljon teljes felelősséget, és saját hatáskörben köteles legyen megoldani az okozott problémákat, beleértve a más hivataloknál okozott problémákat is! Bizonyos (súlyos) esetekben pedig fizessenek kártérítést az okozott kárért!
Problémafelvetés: Ma a gyakran ismétlődő, egyszerű feladatokat (pl. igazolvány csere) a hivatalok el tudják intézni. Amíg a szokott vágányon van egy ügy, a polgár számíthat rá, hogy végigmegy a process, és a végén (előbb-utóbb) elintéződik az ügye. Viszont, ha valami félremegy, akkor nincs segítség! A hivatal belső ügyeiben járatlan ügyfélnek kell elintéznie valahogy. Megy az össze-vissza telefonálgatás, a keresgélés az ismerősök közt, hogy kinek van ismerőse a hivatalban… horror!
Példa 1: Amikor a cégemet Budapestről vidékre költöztettem, a vidéki céget a Budapesti cégbíróság jegyezte be, ami a cégbíróság hibája volt, amit azzal próbáltak orvosolni, hogy törölték a céget. Ebben a pillanatban volt egy kényszertörölt cégem, amivel szinte semmit sem lehetett kezdeni. Pályázatoknál nem állnak szóba az ilyennel, 11 hónapig kellett az APEHhoz járni, hogy újra összevezessék a törölt cég számláit a később bejegyzett újjal, ki lehessen váltani bizonyos papírokat. És 5 évvel később, még mindig kaptam olyan büntetést, ami ennek a hibának volt a következménye!
Példa 2: Kötelező biztosítás átkötésekor (ugyanattól a biztosítótól ugyanahhoz a biztosítóhoz) sikerült a központi rendszerbe azt bejegyezni, hogy a korábbi biztosítás díj nemfizetés miatt szűnt meg. És hiába volt befizetett érvényes szerződés ugyanazzal a biztosítóval, el kezdték követelni a fedezetlenségi díjat! A biztosító széttárta a kezeit, hogy nem tudnak mit csinálni, és az ügyfélnek kellett elintézni a nyilvántartást végző hivatalnál, hogy egy olyan rendszerben, amit ő ügyfélként nem is láthat, írjanak át egy adatot, amiről ő csak hallotta, hogy nem a megfelelő információt tartalmazza.
Javaslat: Minden hivatal köteles legyen érthető emberi nyelven kommunikálni a polgárokkal!
Problémafelvetés: Ma egy hivatalos levél a hétköznapi ember számára gyakorlatilag olvashatatlan. A NAV leveleivel könyvelőhöz kell fordulni, a többi hivataléval pedig Jogászhoz, mert ezek midig 5 -10 soros körmondatokból állnak, és a harmadik mondat végére 8 jogszabályi hivatkozás van, ami elbizonytalanít szinte bárkit, a témában járatlanabb állampolgárokat pedig egyenesen alárendelt helyzetbe kényszeríti.
Részletek: https://vilagosbeszed.hu/
Jó példa Hollandiából: https://444.hu/2015/04/14/tudja-mi-az-a-kozszolgalat-amikor-a-holland-adohatosag-tortmagyar-levelet-ir-az-ott-tanulo-egyetemistanak
Angliában pedig közzétették az ajánlásokat is: https://www.gov.uk/guidance/style-guide/a-to-z-of-gov-uk-style
Javaslat: A hivatalok reális határidőket adjanak az állampolgár számára.
Problémafelvetés: Sokszor előfordul, hogy egy hivatal (pl. kormányhivatal földhivatali osztálya) hónapokig “ügyintéz”, majd az állampolgár kap 3, 8 vagy 15 napot a rég elfeledett ügy felderítésére, kibogozására, és a papírok benyújtására. Különös tekintettel arra, hogy az ilyen hivatalok jellemzően nem elérhetőek telefonon, nem válaszolnak az emailekre, és csak heti 2-3 alkalommal pár órát vannak nyitva, amikor több órányi sorban állás után sem képesek érdemi segítséget nyújtani!
Javaslat: Minden hivatal köteles legyen online beszélgetésben (is) adni hivatalos tájékoztatást az állampolgárok / jogi személyek számára (legalább a kisebb jelentőségű ügyek körében). Ezen tájékoztatás bírjon kötőerővel a hivatal számára!
Problémafelvetés: Ma a hivatalok (általában hosszú hívásvárakozási idővel vagy sok próbálkozással) csak telefonon elérhetőek, és a telefonon adott tájékoztatás nem minősül hivatalos állásfoglalásnak, ahhoz levélben is fel kell tenni a kérdést. Tehát a legegyszerűbb kérdésben is duplán terheli a rendszer mindkét felet.
Javaslat: Minden hivatal köteles legyen kötőerejű tájékoztatást adni.
Problémafelvetés: Ma, ha az állampolgár kérdést intéz pl. a NAV számára, A levélben feltett kérdésre adott választ pl. az adóhivatal tipikusan azzal zárja, hogy kizárja a saját felelősségét azzal kapcsolatban, ha a levélben foglaltaknak megfelelően cselekszik a kérdező. Ez az állampolgár számára olyan szintű bizonytalanságot okoz, amelyet már az alkotmányban is ki kéne zárni!
Javaslat: Az állami szerveknek / önkormányzatoknak rendszeresen utalandó összegeket egy központi számlára kelljen utalni, ahol 21. századi módszerekkel lehet tájékozódni a fizetendőkről ( pl. app / webpage), és kérésre levél helyett SMS-ben vagy emailben is lehet információt kapni az esetleges elmaradásról.
Problémafelvetés: Ma az állampolgárt számos hivatal egymástól függetlenül levélben tájékoztatja a mindenféle fizetnivalókról, határidőkről. Az elmúlt időszakban sok kavarodás volt abból, hogy egyik – másik fizetnivalót másik számlára kellett utalni, mint korábban, így akik megszokásból küldték a pénzt, azok rossz helyre utaltak. Illetve a gépjárműadóval az is megesett, hogy idén ezresre kerekítve kellett volna utalni, de a papíron a szokott kerekítetlen összeg szerepelt, így sokan helytelen összeget utaltak. Az állampolgárt meg kell védeni az ilyen kellemetlenségektől!
Példa: Díjnet. Ahol a különféle rezsiköltségeket (villanyszámla, gázszámla, vízszámla) aránylag áttekinthető módon, egy helyen tudja kezelni az állampolgár.
Elépzelés: Már jó elöre be lehet teni a rendszerbe az ilyen fizetendőket, így a polgár már év elején tudja, hogy milyen összegeket, mikor kell majd odaraknia. kb így:
| Fizetendő | esedékesség | összeg | Egyenleg | |
| Gépjárműadó XYZ-123 szgk | 2022 jan 31 | 5,000 | ||
| Gépjárműadó ABC-456 szgk | 2022 jan 31 | 6,000 | 12,800 | |
| Valami egyébb lehúzás | 2022 feb 19 | 4,813 | ||
| Gépjárműadó XYZ-123 szgk | 2022 Szept 31 | 5,000 | ||
| Gépjárműadó ABC-456 szgk | 2022 Szept 31 | 6,000 |
De semmiképpen sem úgy, mint a NAV számlái esetében!
Javaslat: A hivatalok ne kérhessenek az állampolgártól olyan adatot, dokumentumot, stb. aminek az állam (bármely szerve!!) a birtokában van! Minden ilyen a hivatalok közti (azonnali!!! ) információs rendszeren keresztül kerüljön át az egyik szervtől a másikig.
Problémafelvetés: Ma ha az állampolgár szeretne valamit egy a hivataltól ( Például engedélyt valamire), akkor be kell szereznie pár dokumentumot egy másik hivataltól, majd prezentálni azokat az elsőben. Ezzel több probléma is van:
Egyrészt pazarlóan bánik a hivatal erőforrásaival, aminek a digitalizáció. hiánya miatt manuálisan kell rendszeresen ismétlődő feladatokat végrehajtania. Másrészt pazarlóan bánik az állampolgár idejével, akinek a GDP termelése vagy a jól megérdemelt pihenés helyett a hivatalok közt kell postásszerepet betöltenie, miközben az egész folyamatban az egyetlen résztvevő, akinek érdekében állhat meghamisítani a dokumentumokat, az pont a kérvényező állampolgár, vagyis ha logikusan nézzük, akkor ő az egyetlen, akinek a dokumentum nem szabadna, hogy a kezébe kerüljön!
Jelenleg számos dokumentum elérhető digitális felületen. Ez félmegoldást jelent, hiszen a hivatal terhelését csökkenti.
Javaslat: Az önkormányzatok és kormányhivatalok a különböző előnyöket amikre a lakosság jogosult a jelenlegihez képest fordított logikával kezeljék: Vagyis ne kelljen a polgároknak egyenként bemenni „elintézni” az otthonánál az ingyenes parkolást, a helyi szociális támogatásokat, a nagycsaládos kedvezményt vagy bármit ami a státuszánál fogva amúgy is jár neki a jogszabályok, helyi rendeletek alapján, hanem épp fordítva. Mindenkinek automatikusan ítéljék meg, rögzítsék a rendszerben és csak azt ellenőrizzék, hogy az emberek azt a jogszabályoknak megfelelően használják-e? Erre számos jó példát lehet találni nyugat Európában.
Problémafelvetés:
Ma hiába áll a hivatalnak rendelkezésére minden szükséges dokumentum bizonyos juttatás megítéléséhez, Magától nem tesz semmit. megvárja, míg a polgárnak eszébe jut, és sikerül időpontot foglalnia, majd véget nem érően “intézi” ugyanazt egyenként a jogosultaknak.
Pl: Ma egy Fizető övezetben lakó autótulajdonos azért, hogy a lakóhelyén ingyenesen parkolhasson, minden év januárjában el kell, hogy zarándokoljon az önkormányzat ügyfélszolgálatára. Az önkormányzat minden adattal rendelkezik, hiszen ha a lakó eladja az autóját azt is be kell jelentenie, míg ha vesz egyet azt pláne. Sokkal kisebb emberi erő ráfordítással (olcsóbban) lehetne ezeket a típus ügyeket megoldani, ha csak az ellenőrzést végezné az önkormányzat, nem kéne mindenkinek minden alkalommal „kijárnia” ami amúgy is megilleti.
Ma egy átlagos munkavállalónak sokkal több felelősséget kell vállalnia a munkájával kapcsolatban, mint egy tetszőleges politikusnak. Nekik tulajdonképpen semmilyen munkájukkal kapcsolatos tettükért semmilyen felelősséget sem kell vállalniuk.
Javaslat: Bizonyos (jól definiált) körülmények közt, azok, akik megszavaznak egy javaslatot a parlamentben vagy az önkormányzatban, legyenek felelősségre vonhatóak ezért! Ilyen körülmény pl. a rendes ügymenet megkerülése.
Problémafelvetés: Ma a rendes parlamenti működés helyett egyéni indítványokkal sunnyogják el a vitákat, így tulajdonképpen a bizottságok és a parlament megkerülésével “salátatörvényben” nyújtanak be olyan kaliberű javaslatokat is, mint pl. a rabszolgatörvény, a 133 bátor ember pedig lelkesen megszavazza azokat, anélkül, hogy akárcsak beleolvasnának. Ezt a gyakorlatot nehezítené meg a javaslat, hiszen ha felelősséggel tartozik a képviselő a viták nélküli javaslat megszavazásáért, akkor azért legalább el fogja olvasni.
Javaslat: Bizonyos (jól definiált) körülmények közt, azok, akik megszavaznak egy javaslatot, amely kért okoz az államnak vagy önkormányzatnak, legyenek felelősségre vonhatóak ezért!
Problémafelvetés: Ma az állami vagyon felett őrködni hívatott testületek számtalan alkalommal hoznak olyan határozatot, ami feketén-fehéren szembe megy a köz érdekével. Pl. önkormányzati lakás értékesítése áron alul.
Javaslat: A vagyonnyilat és az adóbevallás legyen egységes, kereshető rendszerben kitöltve, és az internetre feltöltve. A közszereplőké nyilvános, a családtagoké csak bizonyos jogosultságal megtekinthető. A vagyon nyilatozatokat és adóbevallásokat 10+ évre visszamenőleg tárolják, hogy abból a vagyongyarapodás és annak forrása ( vagy forrásának elégtelensége is kimutatható legyen. Valamint legyenek felelősségre vonhatóak azok, akiknek a bevallása nem felel meg a valóságnak!
A képviselők által akármilyen jogcímen kapott állami juttatásokat (fizetés, költségtérítés, bizottsági díjjak) a rendszer az állami adatok alapján automatikusan lehetne tölteni. Ezt össze lehetne kötni a beszámolási kötelezettséggel, hiszen a választópolgárnak joga van tudni, hogy ezekért a díjjakért milyen tevékenységet végez, mit ért el, és mindez mennyi munkával jár.
A politikus nevén lévő ingatlanok adatait a földhivatal tudja automatikusan tölteni, a cégei adatait a cégbíróság… stb. És ez az automatizmus év közben is működhet, minden változást azonnal mutathatna.
Problémafelvetés: Ma a vagyonnyilatkozati rendszer egy vicc.
Javaslat: A képviselőnek legyen folyamatos beszámolási kötelezettsége a szavazói felé. Legyen egy hivatalos weboldal/fórum, ahol magyarország.hu regisztrációval, névvel lehet kérdezni, kommentelni, beszélgetni. Ne legyen lehetősége a képviselőnek letiltani vagy neki nem tetsző kommentet vagy kérdést törölni. Természetesen a túlterheléses támadások megelőzése érdekében ezt a tevékenységet nem csak személyesen végezheti a képviselő.
Problémafelvetés: Ma előfordul, hogy az OGY képviselő csak a kampány ideje alatt jelenik meg a szavazókörzetében, a megválasztása és a következő kampány közt eltelő időben senki semmit sem tud a tevékenységéről.
Javaslat: Az országgyűlési képviselők juttatását is csökkentsék az elbliccelt ülések arányában. Tehát, ha üres a parlament, az ne kerüljön adófizetői pénzbe.
Problémafelvetés: az egy vicc, hogy üres a parlament, hónapokra/hetekre eltűnnek, nincs látható jele, hogy bármit is csinálnának, de kapják a fizetésüket.
Megjegyzés: Van olyan önkormányzat, ahol a bizottságokban az igazolatlan hiányzással arányosan csökkentik a járandóságot. Ez persze nem igazán hatékony, hiszen, ha a tag megírja, hogy nem tud menni, mert síelni van, akkor igazolt a távollét.
Javaslat: Az általános iskolai jelentkezés és beiratkozás online rendszerbe felvitele.
Problémafelvetés: A középiskolai felvételiket már központosították. Az általános iskolai felvételi rendszer azonban továbbra is kőkorszaki módon zajlik, a meghirdetetett napokon a népszerű iskolák előtt hajnaltól kígyózó sorokkal, előre kijárt protekciós helyekkel. Az egyenlőtlenségeket nem oldaná ugyan meg, de az iskolák válláról nagy terhet venne le, ha előre online lehetne jelentkezni.
Javaslat: Az általános iskolások igazolása automatikusan kerüljön az orvos rendszeréből az iskoláéba. Ne kelljen azt a szülőnek az orvoshoz telefonálgatni, az orvost meglátogatni, az igazolást papír alapon megkapni, beszkenelni, és feltölteni.
Problémafelvetés: Ma a 2 informatikai rendszer közt a választópolgár papíron viszi az adatokat… ami teljes nonszensz.
Javaslat: Limitáljuk a gyerekek által cipelhető tanszerek mennyiségét.
Problémafelvetés: Ma az általános iskolás gyermekek (az állami oktatásban) olyan mennyiségű papírt és egyéb felszerelést visznek nap mint nap az iskolába, ami egy felnőttnek sem lenne feltétlenül egészséges.
Javaslat: Az iskolák gazdasági döntésekben való függetlenségének visszaállítása.
Problémafelvetés: Ma egy iskola egy tisztasági festést sem végezhet el önállóan, pénzt sem kap rá és a vállalkozót sem választhatja ki. Így minden sokkal lassabban és „hűbéri” rendszerben történik, ráadásul az adott iskola aki látja a vállalkozó esetleges rossz minőségű teljesítését nem tud sem kártérítést érvényesíteni, sem szerződést bontani. Végeredményben sokkal lassabban készül el minden és drágábban is mivel egyes iskolák felesleges, vagy későbbre tolható dolgokat is megkapnak mert „épp erre volt szabad pénz / vállalkozó a központban). Az éves költségvetéssel való gazdálkodás a tanárok megalázóan alacsony fizetési helyzetén is javítana, amennyiben egy iskolaigazgató úgy dönt (gyanítom lennének páran), hogy több millió forintért beszerzett digitális táblák helyett abban az iskolában inkább a pedagógusok juttatását növeli. Ez kicsit talán enyhítene a rettenetes pedagógus hiányon is.
Javaslat: igazgató, vezető választásakor ne csak véleményezési, hanem szavazati joga lehessen a pedagógusoknak.
Problémafelvetés: a közoktatási intézmények központosításával, azzal, hogy az Oktatási Hivatal nevezi ki például az iskolaigazgatókat a pedagógusok elestek attól a joguktól, hogy szavazhassanak arról, hogy ki legyen a vezetőjük. Az Oktatási Hivatal nem lehet minden esetben kompetens az igazgatók kinevezésében, hiszen nem ismeri a helyi viszonyokat. Javaslom, hogy a tantestületnek minden esetben szavazati és ne csak véleményezési joga legyen.
Javaslat: Legyen joga és lehetősége a gyermekeknek a nyugodt étkezéshez.
Problémafelvetés: Ma az általános és középiskolás tanulók számára nem minden iskolában, vagy nem minden nap van elég idő az étkezésre. Sokszor a 15 perces szünetben kell megoldani az étkezést, a másik terembe való átvonulást és mosdó látogatását is.
Javaslat: Legyen ingyenes a felsőoktatás annyi évig, ameddig a választott szakon a diploma megszerzése kerül. Pl. egy 5 éves master diplomához 5 év.
Problémafelvetés: Az első Orbán kormány a szemeszterenként 10 ezer forintos tandíj megszüntetetésével párhuzamosan bevezette a költségtérítést, amely –intézménytől és szaktól függően– mára már több százezer forintos terhet jelenthet szemeszterenként. Ellensúlyozásként bevezették a diákhitelt, lehetővé téve, hogy fiataljaink több millió forintos adóssággal a nyakukban kezdjék pályájukat.
Javaslat: Iskolai étkeztetés reformjának továbbgondolása, a gyermekek visszajelzéseinek figyelembe vétele, az elutasítás okainak kivizsgálása, a megfelelő lépések megtétele. Ha az étel pocsék minőségű, akkor cseréljenek receptet, ha pedig a gyerekek által jól elkészítve sem kedvelt étel, akkor azt cseréljék olyanra, amit szeretnek. Esetleg kontrolált módon egy-egy alkalommal az egészségesnek tekintett irányelvektől is lehessen eltérni, annak érdekében, hogy egyenek a gyerekek.
Problémafelvetés: Az iskolai étkezés problémáit a 2015. szeptember 1-én életbe lépett, úgynevezett menzareform volt hivatott rendbe tenni. Benne van a só, cukor, tejtermék és rostbevitel szabályozása. Vitathatatlan, hogy a reform sok iskolában ért el eredményeket. Ami a legtöbb helyen még mindig hiányzik, az a gyermekek visszajelzéseinek figyelembe vétele. Legegyértelműbb visszajelzés, ha az ételek fele a szemétbe kerül, helyette néhány szelet kenyeret esznek ebédre, vagy éhesen mennek órára.
Ma Magyarországon az autós közösség leginkább a fejős tehénhez hasonlatos. Mindenért pénzt kérnek az autóstól, de nem igazán adnak érte semmit… sőt! Ennek a programnak nem témája a fizetnivalók csökkentése –hiszen tudjuk, hogy az új kormánynak is kelleni fog a pénz-, ellenben az autóbirtoklással járó hercehurcák egyszerűsítése, a folyamat biztonságosabbá tétele. A pénzért cserébe az államtól legalább jó szándékot és korrekt hozzáállást kapjon az autós! A tisztességtelen ügyeskedők dolgát pedig nehezítse meg a rendszer, pl. a lehető legrészletesebb információk rendelkezésre bocsátásával!
Javaslat: Első körben a jelenlegi kézzel írt papír forgalmi lecserélése kártyára, csak hogy a többi kártyával (jogsi, személyi, lakcímkártya, adókártya) együtt lehessen tárolni. Ehhez kapcsolódóan pedig létrehozni egy appot/ weboldalt, ami QR kód segítségével megmutatja a részleteket (pont mint a védettségi igazolvány esetében).
Később pedig teljesen digitális forgalmi. Ahol nem kell magammal hordani, hanem a rendőr egy adatbázisban láthatja, hogy jogosult vagyok-e vezetni az autót.
Javaslat: A biztosítás meglétét ne az autósnak kelljen bizonyítani egy esetleges ellenőrzéskor, hanem a járőr ellenőrizze egy központi adatbázisból
Javaslat: Bizonyos (jól definiált) esetektől eltekintve legyen elfogadott és engedélyezett a menetrögzítő kamerák használata. A felvételek felhasználásának/ megtartásának szabályait pedig rendeletben kell rögzíteni.
Problémafelvetés: Ma nem egyértelmű a hatóság álláspontja sem a menetrögzítő kamerák használatával kapcsolatban. Sokan nem merik használni, pedig számos forgalmi helyzet utólagos tisztázásánál egyértelmű bizonyítékként szolgálhatna a felelősség megállapításának érdekében.
Ha pedig elfogadottá válna az autóstársak kamerafelvételei alapján történő felelősségre vonás elve, akkor komoly visszatartó erővel bírna a renitens viselkedésű autóstársak körében. Ma még vezető hírként jelenik meg a sajtóban, ha ilyen történik (pl: https://index.hu/belfold/2021/12/08/sofor-jogositvany-eletveszelyes-manover-ors-vezer-tere-kerepesi-ut/ ) .
Részletek: https://villanyautosok.hu/2022/01/01/bunozo-akinek-kamera-van-az-autojaban/
Javaslat: Legyen lehetőség időszakos (szezon) rendszámot igényelni egy járműre, mely az évnek csak egy jól behatárolt időtartamában érvényes. Németországban pl. tetszőlegesen lehet megválasztani az időszakot, a rendszám szélén feltüntetett két hónap jelöli az érvényességet. Természetesen a korlátolt használathoz mért időarányos teljesítményadóval és biztosítással.
Problémafelvetés: Sokan használnak egy-egy autót pl. csak nyáron (vagy télen). Például egy motor vagy kabrió tulajdonos nem feltétlenül szeretné kihozni a féltett kincset a téli sózott latyakba. Szerencsésebb országokban (pl. Németország) van erre kidolgozott megoldás. érdemes lenne átvenni
részletesebben: https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2011/03/10/lehetne_vonzo_is_a_magyar_rendszam/
Javaslat: Legyen lehetőség (osztrák vagy német mintára) csererendszám használatára, amelyet egynél több járműre is fel lehet tenni (de egyszerre csak egyre).
Problémafelvetés: Ma már egyáltalán nem szokatlan, hogy egy családon belül kettő vagy akár három autó is van, sokan tartanak hobbijárművet, veteránt, youngtimert vagy éppen kabriót garázsukban. A hazai rendszert egyértelműen a pénzlenyúlásra találták ki, azaz ha autója van az embernek, minden lehetséges módon igyekszik megkopasztani őt az állam. Egy évente csak néhány ezer kilométert futó autóra is majdnem annyi közterhet fizethetünk, mint az állandóan használt négykerekű után. Vannak persze nálunk szerencsésebbek, például a svájciak, a németek vagy az osztrákok, mert nekik lehetőségük van olyan rendszámot kiváltaniuk, amely jelentősen mérsékli az autótartás költségeit. A Wechselkennzeichenről, azaz a csererendszámról van szó, amely e három országban elérhető opció bárki számára, akinek több jármű van a nevén.
részletesebben: https://www.azauto.hu/2016/02/22/egy-rendszam-tobb-autora-ausztriaban/
Javaslatok: Készüljön új szabályozás, ami 21. századi megoldást a P rendszámok kezelésére.
Problémafelvetések: Ma a próbarendszámok szabályozása elavult, lehetőséget biztosít a visszaélésre, amelyek ellen a hatóság a jogos használók törvénytelen vegzálásával „küzd”.
A jogosult felhasználók bizonyos körére aránytalan terhet ró a biztosítás. Pl. egy veterán gépjármű felújító műhely évente csak 1-2 alkalommal készül el járművel, és csak évi 1-2 hétre van szüksége a rendszámra. A maradék 350 napra feleslegesen fizeti a biztosítást.
Javaslatok: Az SP rendszámra jogosultak körének kiterjesztése azokra a kategóriákra, amelyek eddig kimaradtak.
Problémafelvetések: A 326/2011. kormányrendelet alapján az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott versenyjárművel csak a verseny alkalmával, valamint a versenyre felkészülés, és a verseny helyszínére történő közlekedés céljából lehet a közúti forgalomban részt venni. Ezekkel az erős megkötésekkel is csak bizonyos járművek kaphatják meg a rally, tereprally kategóriákban. Viszont rengeteg olyan amatőr versenyautó van, amik a mostani szabályok szerint nem forgalomba helyezhetőek. Nem baleset veszélyesek, csak régebben épültek egy másik jogi környezetben, de még használnák az emberek amatőr versenyeken. Ezek nem minősülnek veterán autónak sem, és tulajdonosaik egy joghézagban érezhetik magukat.
Javaslat: Legyen anonimizált módon (vagyis a korábbi tulajdonosok adatainak mellőzésével) szabadon hozzáférhető a járművek szerviztörténete. beleértve a külföldről hozott autók külföldi előéletét is. Ezen adatok integrálhatóak pl. a járműszolgáltatási platformra is.
Problémafelvetés: A tulajdonosok az autókat legalább a garancia idejére rendre márkaszervizekbe hordják, ahol az utolsó izzócseréig mindent dokumentálnak. Ezen információk jelentősen csökkenthetik a vásárlók kockázatát autóvásárláskor. Viszont a mai gyakorlat az, hogy a márkakereskedések jelentős része ezeket az adatokat (pl. azok érzékeny voltára, vagy a korábbi tulajdonosok jogaira hivatkozva) visszatartja, illetve csak a tulajdonosak adja ki. Ez a gyakorlat a rosszhiszemű eladókat támogatja, akikkel szemben már csak bíróságon érvényesítheti az igazát a megkárosított ügyfél.
Javaslat: A jogszabályi környezet és az ügyintézés menetének megváltoztatása, a kor követelményeihez igazítása, hogy a magyarországi vámoltatás egy valós alternatíva lehessen, ezáltal az állam is bevételhez jusson, és a polgárnak is egyszerűbb legyen a dolga.
Problémafelvetés: Ma a tengeren túlról érkező autók, alkatrészek vámolása szinte kizárólag Németországban történik. Elvi lehetőség van a magyarországi ügyintézésre, de ezt csak elvétve választja valaki. Ennek oka a 27 % os ÁFA, az ügyintézés sutasága és a hatósági rosszindulat (pl.: amikor nem fogadják el a szerződést és a számlát, hanem egy becsült ár alapján vetik ki a fizetnivalót). Végeredménybe a magyar állam gyakorlatilag lemond ezen bevételekről, az állampolgárok pedig kénytelenek külföldön intéztetni az ügyet.
Javaslat: Legyen lehetőség a személyes ügyintézés helyett online intézni a forgalomból való kivonást és visszahelyezést a kereskedők számára is.
Problémafelvetés: Kereskedők számára jelenleg nincs online ügyintézési felület, ahol az autóik ideiglenes forgalomból való kivonását és ismételt forgalomba helyezését intézhetnék, hasonlóan a magánszemélyek számára elérhető megoldáshoz:
https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/JarmuKerelemInditasa.xhtml
Javaslat: A jogszabályi környezet és az ügyintézés menetének megváltoztatása, a kor követelményeihez igazítása, hogy a polgárnak is egyszerűbb legyen a dolga.
Problémafelvetés: Ma a legtöbb tengerentúlról importált jármű nem helyezhető közvetlenül forgalomba Magyarországon. Ezeket a járműveket először Németországban kell a tulajdonosnak forgalomba helyezni, majd onnan már európai forgalmú gépjárműként megkaphatja a magyar forgalmit… hacsak a kiszámíthatatlan hivatal nem gördít még valami váratlan akadályt a tulajdonos elé.
Javaslat: Legyenek egyértelmű és teljesíthető szabályok a Kit carokhoz és az épített / átépített autókhoz Pl. az angliai IVA mintájára. Legyenek akkreditált műhelyek, ahol a magyar fizetésekhez igazított áron bevizsgálják az autót, hogy megfelel-e a szabályoknak, és ha igen, akkor a műszaki vizsgát követően ne legyen akadálya annak, hogy az autó törvényesen részt vehessen részt a közúti közlekedésben.
Problémafelvetés: Ma az épített / átépített autók valamint akit carok vagy valamilyen szürke módszerrel vehetnek részt a közlekedésben vagy először külföldön kell forgalomba kerülniük, hogy azután magyar rendszámot kaphassanak. Még ha sikerül is magyar rendszámot kapniuk, műszaki vizsgáztatásukat a legtöbb helyen visszautasítják.
Még nincsenek programpontok hozzáfűzve ehhez a kategóriához.
Ez a pont sem kerül állami pénzbe, hiszen ezek magán bizniszek, az államnak semmi haszna a létezésükből!
Kapcsolat: hivatalok, céges élet
Javaslat: A kamarai tagdíjak legyenek önkéntesek.
Problémafelvetés: Ma a kötelező tagdíjért cserébe a kamarák semmi hasznosat nem nyújtanak az egyszerű vállalkozóknak. Viszont pár család jól él ebből.
Kapcsolat: közlekedés, btk.
Javaslat: Ki kellene dolgozni annak a jogi alapjait, hogy ne csak a pénzbüntetés, meg a ledolgozható elzárás legyen a büntetési lehetőségek közt. Pl. a gyorshajtó kaphasson helyszínen várakozás büntetést, a szemetelő szemétszedés büntetést.
Problémafelvetés: Ma szinte kizárólag pénzbüntetést szabnak ki a szabálysértőkre. Ez az egyik polgárnak nevetségesen alacsony, a másiknak kifizethetetlenül magas lehet.
Kapcsolat: hivatalok, céges élet, gazdaság
Javaslat: “A nyugalom két hete “ Egy éven belül Legyen bevezetve a kéthetes átutalási rendszer, amiben a gazdaság összes szereplőjétől az állam, önkormányzat maximum 14 napos átutalással fogadhat be számlát!
Problémafelvetés: Gyakori panasz, hogy az állam a beszállítóinak nagyon sokára fizet. Ezzel egyrészt komoly likviditási problémákat okoz nekik, másrészt, eléri, hogy csak azok adnak ajánlatot, akiknek megfelelő pénzügyi háttere van, hogy tudjanak várni /A verseny korlátozása/. A lassú teljesítést pedig beárazzák a beszállítók /egyes becslések szerint kb. havi 1% a késedelem ára/.
Kapcsolat: egészségügy, digitalizáció
Javaslat: - Korházak, rendelők hivatalos ügyeleti rendje összeszedve, rendszeresen karbantartva egy weboldalon. /Felnött v. gyerek milyen problémával hova forduljon
Problémafelvetés: Ma nincs igazán jól használható és naprakész tájékoztatás arról, hogy ki, milyen egészségügyi problémával hova fordulhat a normál rendelési időn kívül. Számos kezdeményezés van a neten erre, de az adataik vagy elavultak, vagy hiányoznak, vagy csak egy-egy intézményre igazak.
Kapcsolat: egészségügy, digitalizáció
Javaslatok:
Problémafelvetés:Ma az EESZT csak egy dokumentumtár. pl. a vérvételi eredmények csak beszkenelt dokumentumként vannak jelen, a részletes adatok nincsenek kigyűjtve. Így az orvos nem láthatja pl. a paciens vércukorszíntjének változását az idő függvényében, hogy egyetlen pillantással levonhassa a következtetéseket. Ráadásul az egészségügy széttagoltsága miatt máig vannak olyan szoláltatók, akik csak papíron szolgáltatnak leleteket, amelyek nem kerülnek fel az EESZT-be semmilyen formában.
Kapcsolat: átláthatóság, A politikusok személyes felelősségének kiterjesztése
Javaslat: Legyenek a Tulajdoni lapok tulajdonos alapján is kereshetőek
Problémafelvetés: Ma nem egyszerű kideríteni, hogy kinek milyen ingatlantulajdona van. Ez neheziti pl. a politikusok gazdagodásának és valótlan vagyonbevallásának felderítését.
Kapcsolat: választási törvény
Javaslat: A kampánykeretet a pártok ne kapják meg, hanem egy központi szerven keresztül vásárolhassanak belőle engedélyezett kampányeszközöket, és a kampányban csak ezeket lehessen használni. Pl. egy szórólap 5 fabatka, terjesztve 15. Egy óriásplakát jó helyen 100 fabatka, rossz helyen 60… stb. A pártok / jelöltek az engedélyezett kereten belül maguk döntik el, hogy miből mennyit kérnek legyártatni.
A támogatás visszafizetésének rendszerét is módosítani javasoljuk. Ma a pártoknak a listás 1 % a korlát, ha 1 szavazattal ez alatt vannak, a teljes kampányköltést vissza kell fizetni. Ezt siker arányos visszafizetési kötelezettségre változtatnánk. Pl. ha a párt 0,8% -ot ér el, akkor a kampánykeret 80%-a feletti részt kell csak visszafizetnie (már, ha elköltötte). tfh, hogy 1 Millió fabatka a pártonként engedélyezett keret, és a párt 819 000 fabatkát költve 0,8 % eredményt ért el, ekkor 18 000 fabatkát kell visszafizetnie.
Problémafelvetés: A jelenlegi kampányfinanszírozás (és ellenőrzés) csak a kamupártok elszaporodását hozta magával, és alkalmas a részrehajló állami szervek bunkósbotként való használatára.
Javaslat: Az egyházi házasságkötés mellé ne kelljen polgárit is szerveznie annak, aki nem akar. Valamilyen módon ismerje el az állam.
Problémafelvetés: Jelenleg az egyházi házasságkötés mellett polgári esküvőt is kell szerveznie a pároknak. Ez egy extra szertartás, extra kiadás, extra szervezési feladat.